A tegnapi Nagy Megnyugvást követően rájöttem, hogy azért nem kell megveregetnem a vállamat.
Az igazat megvallva egyátalán nem tudom, hogyan sikerült kb másodfokú égési sérüléseket szereznem a homlokomra, és ez nem tölt el vidámsággal, inkább állati felelőtlennek és hibásnak érzem magam.
Mert azért ez sem vicc! És ha nyoma marad? Vagy hirtelen beráncosodok? De még csak nem is a külsőségek zavarnak a leginkább, nem a hiúságom fél, inkább a józan eszem, ami azt mondja, h eleve veszélyeztetett vagyok bőrrákilag a hófehér-malacrózsaszín bőrőm miatt!
Ma már szépen fel is hólyagosodott - hámlik. Kaptam kenőcsöt meg antibiotikumot.
Akkora szamár vagyok. Valahogy nem is tűnik már olyan jó ötletnek Olaszország az ezerszer erősebb napsütésével :S
