Tegnap megszületett az elhatározás, hogy mégiscsak személyesen tökösebb dolog felmondani. Egész este meg ma reggel bootoltam rá magam (najó, este 8ig bootoltam, utánna elaludtam a nagy munkában).
Bejövök reggel a gyomrom egy merő görcs, már-már félő volt, hogy úgy marad bekapcsolom a gépem, és lám jött egy levél a főnökömtől, hogy ma otthonról dolgozik.
Hát így akarjon az ember becsületes meg mittudomén milyen jófej lenni!
Most mit csináljak? Mondjak fel telefonon??
jézusom, ilyenkor mégiscsak visszasírom a gimis korszakot, amikor a legnagyobb lelkiismereti válságom az volt, hogy megint csak másoltam valakiről a matekleckét, és majd a dolgozatban úgyis kiderül, hogy nem tudok semmit.
