Azon felül, hogy legyen valami klassz munkám, minden vágyam, hogy legyen egy kis házikónk Börgöndön. Egy apró kis mézecskalács házikó, ahol éldegélhetünk, kiülhetünk a teraszra, a kertbe olvasni, amikor süt a nap, hógolyózhatunk télen, nyáron csinálhatunk grillkajákat, meg tábortüzet. Lenne egy kis fűszerkertem, meg virágokat is ültetnék, meg málnát, epret, lenne egy cserkó vagy meggy fánk, néhány konyhazöldséget is termesztenék.
Lenne két kutyánk, Dinó és Büdi, meg cicánk is lenne (Selymes) (és akár mit is mond a Dani, a téli éjszakákra valami fűtött helyen szállásolnám el őket, garázs, ilyesmi), persze szerintem lámát, struccot, rinocéroszt nem lehet tartani Börgöndön, de ami késik nem múlik.
Olyan, de olyan jó lenne. Börgönd számomra a nyugalom megtestesítője, a béke szigete.
húúú, annnyira de annnnnyira szeretnéééééééém!
