Néha előfordul, hogy nagyon előítéletes gondolataim támadnak (nem etnikai, inkább értelembeli, vagy szokások alapján), úgy is mondhatnám, hogy néha megsajnálok embereket, tudom, hogy semmi jogom hozzá, honnan tudhatnám, hogy ők nem boldogabbak ezerszer mint én? Mert ez számít, nem? A boldogság. De tényleg, mi lehet annál fontosabb, hogy valaki boldog-e? Hogy elégedett-e magával, az életével? Kit érdekel minden más?
Vajon le lehet erről szokni tudatosan? Mert én igyekszem, viszont talán ez a fajta előítélet még rosszabb, mintha valaki a származás alapján különböztet meg valakit, nem? Úgy értem, ez olyan, mintha valaki lenézné azt, akit ő csúnyábbnak tart. Pedig én tök nem érzem magam ilyennek. Honnan van bennem ez a felsőbbrendűség érzés?? De érdekes, mert azért ez nem mindig van, nyilván sokat fejlődtem amióta itt dolgozom. Egyszerűen nem tudok párhuzamot vonni az „estek” között.
Na mindegy, msot nem tudok mélyenszántóakat írni, mert tartom a meleg frontot bent, imitálom a munkát, szakadozok a kacarászástól, csoportfoglalkozás vázlatokat írok, nincsenek egyszerűen filozófikus gondolataim.
Ma kiderül felvesznek-e. Azt hallottam a rádióban, hogy 8tól lesz fent a felvi.hu-n. Remélem majd este megint bafakszik a net.. de majd küldenek smst is. Alig 9 óra. Ha azt veszem, hogy rossz a net, és majd csak smsben kapok értesítést, úgyis nagyjából..+2-3 óra..
A vicces, hogy nem is attól félek, hogy nem vesznek fel, attól félek, hogy mivan, ha költségesre vesznek fel? Az az igazi kibaszás :D na, de megoldjuk semmi nem gond. Hitelbe nem aggódunk, és mégiscsak maxpontom van, több mint amennyi tavaly a ponthatár volt.
