Ma lenne a Mamám névnapja, kerestem valami szép virágos képet, de nem találtam semmit, amit elég jónak találtam volna, ahhoz ide feltöltsem.
Sokat gondolkodom a temetőlátogatás kérdésen. Én kisgyerekként és nem olyan kis gyerekként is gyakran voltam anyáékkal a temetőben, pontosabban mindig mentem, amikor ők is. A halottak napi temetőlátogatás egy nagycsaládos buli volt, amíg a nagymamám meg nem halt: összegyűltünk a nagynénémékkel, unokatesómékkal, elmentünk a temetőbe, hazafelé meg a mamánál volt pogis üdítős muri. Ő tartotta össze a családot.
De mióta elköltöztem otthonról nagyon keveset voltam temetőben, szinte csak halottaknapján.
Daniék egyátalán nem járnak temetőbe. Talán ez is hatással van rám.
Nem tudom eldönteni, hogy rosszul kellene-e éreznem magam amiatt, hogy nem járok ki. Ugyanúgy megemlékezek a Mamám névnapjáról, születésnapjáról, a halálának évfordulójáról. Gondolok Rá, nap mint nap, és hiányzik, valahogy úgy érzem, hogy egyre jobban, minél idősebb leszek.
Talán az embernek idő kell és érettség, amíg felfogja a veszteség súlyát.
