Úgy érzem ez még egy kicsit várat magára.
Amiért nagyon csalódott és szomorú vagyok, mert úgy érzem, hogy át vagyok vágva - bár ha ez az egész nem lett volna komoly, akkor nem csináltak volna ekkora felhajtást.
Á, csak olyan rosszul esik, hétfőn már nem kellett volna fél6kor kelnem, mehettem volna bringával melózni, és nem zavarna, hogy itt milyen elbafott feladatokat kell csinálnom, amikhez 1, nem értek, 2, nem is érdekelnek.
Szomorú, csalódott és végtelenül fáradt vagyok, egyszerűen nem tudok eleget aludni. Ma reggel azt álmodtam, hogy már felkeltem, és elindult a napom, erre becsörgött a Magic moments, és nagyon fájdalmasan konstatáltam, hogy most az ébredéssel újfent átélhetem a születés összes fájdalmát.
*rémesennagyotsóhajt*
