Úgy látszik ma ilyen megfogadom nap van.
Ma délelőtt 11től 4ig Harci Marci lurkóval voltam(nem 6, hanem 4 hónapos rosszul tudtam), meg a csodás szüleivel (meg az én csodás szüleimmel). Kis Marci lesz leendő Dóra lányom férje. Már mondtam neki, hogy szólítson mamának, és megigértem, hogy remek anyósa leszek. Ezt megerősítvén össze-vissza szórakoztattam a vőgyereket, sikongatva kacagott, a legcsodálatosabb hangon, ami csak van a világon! Majd alkalom adtán töltök fel róla képeket is, de én nem fényképeztem sokat, csak egy igazán klassz lett róla.
Imádom az olyan lurkókat, akiken már látszik, hogy sram kis fazonok/csajok lesznek. Marci ilyen.
Na de a fogadalom: nem fogok ezentúl olyasmi után sóvárogni, ami nem közvetlenül előttem van. Annyi dolog van most az életemben, ha folyton a B lépés helyett a C lépést eröltetem majd, akkor nem fogom élvezni azt, ami éppen rám vár. Most nem a babákra kell koncentrálnom, hanem az esküvőre, a költözésre, vagy kicsit földhözragadtabb témákban: szeretnék egy új munkahelyet, lehetőleg Fehérváron, ezenkívül a sulira is több figyelmet szeretnék szentelni: a tervem, hogy még idén megírjam a szakdogámat, hogy jövőre plusz feladat "csak" az államvizsga legyen. Hát ilyen földhözragadt terveim vannak, amik mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy majd később minden úgy legyen, ahogy kell. De ehhez szükséges az is, hogy most jól csináljam a dolgaimat.
Napi szánalmas bölcsesség c. rovatunkat hallották.
