Rájöttem, hogy akármekkora tehetségtelen kutyaütő is vagyok, nincsen jobb annál, mint mikor énekelek (aka együtt ordítom a szöveget a kedvenc számaimra a rádióval).
Bohó emlékként él bennem a karaoke, kezdve a vp-i utcazenén, Orsival, ahol megvicceltük a biztonságiőrt, majd elénekeltük valami rettenetesnél is rettenetesebben az aerosmithtől az i dont wanna miss the thing c. számot. Aztán, pár évvel később, Inez, Anita, Zola, meg én elindultunk valami rettenet szakadó esőben szórakozást keresni magunknak, ahol belebotlottunk Rasidban a karaoke estbe, amit nagyon szarnak tituláltunk, leléptünk, majd körbejártuk a belvárost és jobb nem lévén visszatértünk, aztán ottragadtunk majd' egy évre. minden második hétvégén volt karaoke emlékeim szerint, és ordítottunk, sikítottunk (főleg a twist and shout-ra), és annyira, de annnyira jó volt! Egyszer nyertünk egy üveg pezsgőt is, csak már nem emlékszem, hogy miért (bár biztos nem azért, mert annyira tehetséges lettünk volna :D), ami nem csoda :D
Aztán a következő karaoke a szülinapi karaokek voltak Petrával, a másodikon már Dani is volt, erről beillesztenék egy képet :D
Hát igen, ő azóta sincs elragadtatva, még a lelkesedésemet se díjazzak (Te meg szarul parodizált!!!) A kép, mindenestre szerintem vicces, Petrával sikerült összhangba kerülnünk :) Asszem az I'll be there for you-t énekeltük, vagy ha nem, akkor nem tom mit :) Dani azóóta is tagad, szerinte csak a homlokát készült megtörölni, mert melege volt, de komolyan, ez az arc...
Na mindegy, akárkit is érdekel, én elmondom, hogy a leánybúcsúmon, semmi faszos nyalókát nem akarok, meg semmi mást, csak egy helyet, ahol karaokezhatunk!!!!! (lehetőleg csak me and the girls)