Reggel elvégeztem a rutin házimunkákat, aztán elindultam a városba. Végre megkezdődött a tévesen vásárolt illetékbélyegeim visszapénzre váltása (laza két hónap és megkapom az összeget), aztán folytattam a hajtóvadászatot a Dani leprikón jelmezének kellékei után, találkoztam közben Lejlával, meg a szüleivel, meg kishugával, aki egy hatalmas puttó angyalka, annyira aranyoooos és mosolygós kis baba! Imádni való! Én meg szeretnék majd szülés és 40 év után úgy kinézni, mint az anyukája.
Találtam egy zöld vászoninget a Daninak, szerintem marha jól néz ki, azért még holnap elmegyek három helyre zakóért, de ha nem találok, így is tök jó lesz.
Aztán nem hagyhatok szó nélkül valamit. politika következik:
A vágási súlyban lévő mangalica méreteivel büszkélkedhető rapper Fankadeli díszmagyarban néz vissza a Jobbik plakátjáról, vele csődítik agymosásra az ostobenkókat az egész városból. Ez a pénzről szól? Vagy a rapper akarja megváltani a világot?? Ez nem a Bill és Ted... Mindkét esetben szánalmas, egyébként. Suszter, maradj a kaptafánál!!!!
Aztán itthon csináltam ebédet gyorsan, Dani hazajött, megkajáltunk, bementünk sziesztázni, aztán csörgött a telefonom, visszahívtak a pénteki helyről, csütörtökön 10re megyek az interjúra (szóval, utánna tudok menni Pécsre is, és pénteken suliba, úgy néz ki - viszont egy csomó cuccot kell cigölnöm).
Miután a Dani visszament dolgozni, megcsináltam a tündérszárnyaimat is, a kreativitásomra 5öst adnék, a kivitelezésre meg 2-est (jól van na, hát ez nem az én világom annyira, de próbálkozni lehet).
Íme:
