Ma reggel elvittük a Mamát Balatonfüredre (L) a szívkórházba - hát eddig csak kellemesebb időben is utaztam már gyerekkorom és utolsó hajadon éveim kedvenc városába, egyszer meg is csúsztunk, de apa profi, szóval nem volt baj. Amúgy a kórház marha színvonalas, nem csoda, hogy 3 évet kell várni a beutalástól a valós ellátásig (mondjuk ez meg agybaj), remélem engem is itt kezelnek majd. Másrészről: remélem sose szorulok majd erre.. De a kórház király, a Tagore sétány felett van pont, kb a Mama ablaka a lánykérős padra néz :-) Jó, inkább csak a sétányra és pont. Szívesen sétáltunk volna Apával, de annyira azért nem volt jó idő (konkrétan kurva hideg volt, és szakadt a hó). Hazafelé még jobb utunk volt, a viszonyok kicsit normalizálódtak, jó zenéket hallgattunk, énekeltünk (hopp kutyában nyilván nyertem, és apa agyára mentem), aztán kirakattam magam Maroshegyen.
Ibolyával már ezer éve megbeszéltük, hogy találkozunk, de valahogy mindig úgy jött ki, hogy ez kudarcba fulladt, hát ma bepótoltuk, tisztára mint a régi szépidőkben, átmentem szobafestő- és mázolónak szokás szerint :-) és megdöbbenve konstatáltuk, hogy az előző ilyen akció kb 7 éve volt (de lehet, h 8), és erre az a válaszom, hogy Ó TE JÓ ÉG, megdöbbentő, hogy 1, milyen gyorsan repül az idő, 2, van ami nem változik :-) és ez jó. Ettem is (bár nem rizses hús volt), Timivel is ökörködtünk, hát nagyon jó volt.
Hazafelé a Falközből a Távirda felé haladva újabb megdöbbenésben volt részem: a hóba beletaposva láttam egy fehér melltartót. O_o mivaaaan?! hogy került az oda?? De most komolyaaaaan?! Először arra gondoltam, hogy a közeli fehérnemű boltból származik, de aztán 1, rájöttem, hogy télen, hóesésben meg egyébként sem, nem raknak ki melltartót, csak a piacon, 2, már nincs is meg a fehérnemű bolt. Szóval felmerül bennem a kérdés, hogy ki a rossebb veszít el egy fehér melltartót? Kinek nem tűnik fel, hogy elvesztett egy melltartót? A hordott melltartót biztos nem veszíti el az ember, legalábbis nem tudom elképzelni a helyzetet. A frissen vásárolt melltartót meg szatyorban, táskában hordom, ami a kezemben van, tehát, ha még netán ki is esne, azt mégis csak észreveszem (volt valami a zacskóban, nincs semmi a zacskóban, feltűnő, nem????). Aki meg utazott, máshol aludt, vendégségbe/ből megy/jön az nem hagyja olyan helyen a melltartóját, hogy az kieshessen a Falközben, NEM és kész. Nem tudok ezzel azonosulni. Valaki, aki nyitottabb, világosítson már fel! köszi.
Hazaérve kicsit szusszantam, majd nekiláttam pizzát készíteni (saját recept, a melltartó-sokk után gondoltam ki), és mikor a Dani beleharapott közölte, hogy "szentségit de jó ez a pizza!" (vagy valami nagyon hasonlót), majd ettünk, ettünk, valahogy megint szóba került, mondtam, hogy Orsi féle titkos recept, erre felhúzva a személdökét, volt pofája a képembe vágni, hogy "jah, lementél a boltba érte", látván a gesztikulációmat gyorsan összeadhatta, hogy mennyi kettő meg kettő, mert utánna esdekelt, hogy ne haragudjak, de nem gondolta volna, hogy ilyen kiroá pizzát itthon is lehet készíteni :-) kösziköszi (receptért írj kommentet ;-) )
Szóóóval, ma már nem csinálok semmit, pihenek, netezek, olvasok,ma már cselekedtem jókat.
És egy szomorú hír: nincs meg az órám, és a masnis hajpántom.. remélem nem hülye vödrözésnek estek áldozatul, pokolian szomorú lennék :S
