Újabb "érdekes" nap, dehát minden jó, ha a vége jó
2009.12.16. 22:41 Ooorsi
Rreggel kinéztem az ablakon, tiszta hó minden, na mondom, ebből még bonyodalom lesz: hát szeretném megköszönni a 30-40 percet késő busz sofőrjének a mérhetetlen rosszindulatát, és rosszhiszeműségét, amiért az egész busz előtt veszekedett velem, mert az Oktatási Hivatal még mindig nem készítette el a diákigazolványomat (nekik KÜLÖN köszi), és egy igazolással veszem igénybe a diákkedvezményt, ami nem ideiglenes diák (persze, utazzak le csak ezért pécsre, hogyne), de feketén-fehéren rajta van, h jogosult vagyok. Szóval kifizettem a teljes árat, majd megalázva lehuppantam, és valamiért (elég érzékeny vagyok mostanában) elkezdtem sírni, és megállás nélkül potyogtak a könyveim, aztán persze a busz annyit késett, hogy nem értem el a buszomat Üllőre, szóval vonattal kellett mennem (mondjuk azt sem értem, hogy a buszjegy miért 320, a vonatjegy meg 480, elvileg ugyanannyinak kéne lennie, nem? - és akkor jön, hogy, oké, a busz kökiről megy, a vonat meg a nyugatiból, de attól még miért drágább? ha a király soron szállok fel a buszra itthon, és a bocskain le, akkor nem kell kevesebbett fizetnem, pedig az kevesebb kmben), az üllői vasútról 3 magyarázat alapján mentem a suliba, ahonnan végülis jól elkéstem. De a foglalkozást megtartottam, lezártuk, én jól éreztem magam, a reggeli traumámat is elűzték a gyerekek, szóval nekem most megint tök jó volt, nekik meg nem annyira (kaptam 4 semleges jelzést a habarón), aztán szépen elindultam haza, a buszom persze nem állt meg a házunk előtt, szóval elmentünk a házunk előtt, majd a pályaudvaron felszálltam egy helyijáratos buszra, és visszajöttem hazaaaa.
És mivel szarrá fagytam (hiába öltöztem hol dupla, hol tripla rétegbe - 8 órát voltam távol és ebből 1,5 óra volt a csoportozás... ami meleg, fűtött helyen van) amint hazaértem bevetettem magam egy kád forró vízben, aztán lefeküdtem aludni, és negyed hétkor ébresztett a Petra (telefonon)
Mókás kis nap volt.
De aztán Dani hazajött (még Petra telefonja közben), aztán minden jó lett. Tegnap megvettük a közös karácsonyi ajándék multifunkcionális nyomtatónkat, nagyon vicces volt, próbáltuk beüzemelni, és háromszor kiköpte a festékkazettákat, úgy viselkedett mint a filmekben az életre kelt műszaki motyók, gyorsan meg is állapodtunk abban, hogy immár családtag (egy klimaxos nőci), A neve Angie lett. Már nyomtattunk-scanneltünk-másoltunk is vele egy csomót -IMÁDOM!!
Nagynehezen összedobtam az andragógia házidogámat (2 oldal a FEOR leírása a szakmámnak + 3 oldal a "bibliából" összeollózva), és most kb megállapítottam, hogy az orromig sem látok (egész pontosan a laptop monitoráig, ami kb 30-50 cm-re van a szemeimtől - megdöbbentő) és akkor még azt nem is mondtam, hogy semmit sem tanultam a holnapi vizsgámra (persze puskát nyomtattam -köszi ANGIE :-) ), szóval holnap még lesz meló vele.
Fááááradt vagyok.
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
