Ez a legjobb kifejezés a rohadt-fáradt-vagyok érzésre.
Na szépen sorban:
Csütörtökön reggel végre sikerült odaadnom a vérem a hülye kórháznak, kiderült, hogy vizeletmintát is kell adnom, ami mókás, mert nem tudtam, és reggel már pisiltem. Remélem nem kell az egész rohadt procedúrát megismételnem. A sorbanállás közben műháborogtam két igaziháborgóval, egy öreg fószer meg egy középkorú nő, nagyon mókás volt, rém élveztem.
Hazaballagtam, teszem hozzá, ez 3/4 8kor volt és a Széchenyi suli előtt üldögélő tizenéves suttyókból masszív fűszag áradt... Na ezt nem is kommentálom, én is ittam a suliban, de nem szívtam 3/4 8kor.. pfff.... lega-lega-lega-lization..a frászt!!
Mentem suliba, viszonylag könnyen belőttem magam az uticél felé (csak egyszer tévedtem el, és mint tudjuk nem tudok hirtelen oldalakat mondani, ha megkérdezik merre??..). Szervezetpszichológia volt, egy kis vezetéselmélettel megspékelve. Miközbe beszéltünk a munkáról, a motivációról és a jó vezetőkről, a megfelelő kiválasztásról, egyfolytában azt kérdezgettem magamtól, hogy mégis mit gondolok, vajon a pénz valóban elég ahhoz, hogy egy ilyen helyen, egy ilyen csapatban dolgozzak??? a másik fejemben ismétlődő kérdés az volt, hogy valóban megéri ez a pénz?
Egyébként az előadó és az előadási is az a színvonal volt, amit elvártam, gyorsan fel is adott egy 600 oldalas könyvét kötelezőnek, amit én nem vettem meg azonnal, mint a többiek, mert van eszem. Danit értesítettem, hogy vegye fel a kapcsolatot a papájával a könyv ügyében. Összebarátkoztam két csajszival, bár az egyik inkább nő. Ott dolgozik, ahol megmondják a szülőknek, hogy örökbefogadhatnak egy gyermeket. Ez milyen jó mááár?! Neki kell kimenni felmérni az örökbefogadók családi állapotát, meg ilyesmi. Suli után találkoztam Petrával, ittunk egy kávét meg ettünk egy sütit a Váci utcában, bementünk boltokba, és kalapokat próbáltunk meg csúnyánál csúnyább kiegészítőket, de mivel mindketten le vagyunk égve, ez csak bohóskodás maradt. DE!! Láttam Star Wars-os női pólókat!!! Annyira jól néztek ki. Valamint megfogalmazódott bennem, hogy szükségem van egy narancssárga sálra, olyan puhára, és szépre, amilyen a bijou brigitte-ben van.
Hazadöcögtem, majd rávetettem magam a netre, mert a Dani papájának nincs meg a könyv, de megtaláltam a vaterán, meg is vettem egyből, így lett új könyvem 2500ért, 3800 helyett.
Nap vége, új nap kezdődött, péntek.
Reggel a Danit lekisértem a sparhoz, ahol a munkatársa felvette, bementem bevásárolni kicsit, majd haza, kapkodás, rossz gyerek voltam, nem kötöttem be a lábam, viszont felvettem az új cipőmet, készülődés, nagy dirrel-durral leértem a buszmegállóba, közben hívtak egy iskolából, hogy akarnak tanácsotkérni - ezazzzzzzbééébiii- aztán a buszmegállóban összefutottam Nikivel, a volt edzőtársammal, és egy nagyon jót dumáltunk Pest felé, csak úgy elrepült az idő. Amikor azt kívánom magamban, hogy bárcsak összefutnék egy kedves ismerőssel, valami ilyesmire gondolok.
Suliban közgáz volt, előre imádkoztam, hogy ne szenvedjek nagyon, és ne essek ki már rögtön az első félévben, de kellemes meglepetésre elméleti közgázd tanultunk, aminek következtében 11 órától 5ig végig írtunk, én speciel A/4-es matekfüzetbe 14 oldalt, pedig elég kisbetűkkel operálok.. utána rongyolás a Moszkvára, találkozó a könyves gyerekkel, amint a kezemben volt a 600 oldalas remekmű, egyből "egyetemistának" éreztem magam, jó, nyilván az is vagyok, de.. na értitek...
Sajnos csak egy késői buszt értem el, így fél9re értem haza, utánna még mókoltam egy kis raviolit, aztán elájulás.
Tegnap egy csomót gondolkodtam rajta, vajon egy év múlva vissza fogok-e gondolni, hogy egész nap a tintaszagot szívtam a füzetem fölé görnyedve, a fejemben ezer meg ezer tervvel a jövőre nézve, ugyanis: tegnaphoz egy év múlva lesz az esküvőőnk!!!!
ma: MÁR CSAK 364 NAP!!!! annyi mindent kell még csinálni :)
Nem tudom írtam-e, Zolával dumáltam, jövő szombaton megyünk a Tisztiklubba, mert lesz egy esküvő, megnézzük a termet teljes díszben, ha lehet beszélek majd az éttermesekkel is, remélem minden okésnak lesz ítélve, mert akkor legalább ezt ki lehetne pipálni. Amúgy akárhányszor megyek el a templomunk mellett, annál inkább beleszeretek, olyangyönyörűűű, keresek egy képet.
Íme.
Ma hajnalban felkeltem, csináltam kaját Daninak meg magamnak is, de úgy ítéltem meg, hogy nincs szüksége a világnak, arra, hogy ma suliba menjek (annál is inkább mert ma megint etika van, a fószer amúgy megadta a tananyagot: 15 kötelező, meg 20 ajánlott könyv..kösziköszi, ez egyetem :) ), inkább az kell a világnak, hogy maradjak itthon és pótoljam be a háziasszonyként elmaradt dolgaimat. Szóval nemsokára feltápászkodom, és rendrakás, ágyneműhúzás, takarítás, mosogatás, mosás. Ha Dani jön haza, kimegyek elé a vasútra, és megyünk anyáékhoz ebédelni (vacsorázni, attól függ, mikor van vége a sulinak), és megmondani a GPS balesetet. Én mondtam, hogy magamra vállalom, de nem engedi..
Egyébként rockabillyset álmodtam és most rajtam a láz. Már el is kezdtem letölteni egy csomó zenét, meg most is rockabilly rádiót hallgatok. Meg mostmár Glenn Miller lázban égek, mert láttam, hogy lesz Glenn Miller Orchestra koncert, és húúúúúú azt is töltök éppen.
Lassan feltápászkodok immár tényleg, és nekilátok a csinos és okos háziasszony szerepnek, és rakottszoknyába ducktail-hajjal kicsípem a lakást lakhatóra :)
