Na, sokat gondolkodtam, és mivel szenvedek némi exhibicionizmusban, de nem vagyok elérhető egy közösségi oldalon sem, ezért írni fogok magamról, több felvonásban.
Ma, mivel tollason történt némi balesetem, úgy döntöttem, hogy a sérüléseimmel fogom kezdeni:
az első maradandó: úgy 5 éves korom környékén a strand rácsán eltaknyoltam egy vizes papírzsebkendőn, így egy félhold alakú forradás van a bal térdem kalácsán.
a következő sérülést 7.ben szereztem, amikor az első kézilabda edzésemen eltörték az ujjam. Itt ketté tört az ujjam mellett a kézilabdás karrierem is, ami így visszagondolva nem baj.
újabb sérülés, immár 2004-et írunk, ekkor karate edzés közben megrepedt a bal térdszalagom. Tiszta mázli, hogy nem szakadt el, nagy nagy szerencse.
A dátum még mindig 2004 és a téma a nem múló gitárhiró ambíciók, ami ellen a testem egy jól időzített azóta is visszajáró ínhüvelygyulladással lázadt.
2008ban leoperáltattam egy nagy anyajegyet, aminek a vágása még mindig látszik, ha menőzni akarok, megmondom, hogy vietnámban egy átkozott vietkong felrobbant egy aknával és eltalált egy repesz.
Na kicsit kezd már emlékeztetni a Haláli fegyverre? :D
A legújabb sérülésem pedig nincs egy hónapos, mert ugyebár jógyerekek néha kirúgnak a hámból, de ilyenkor nem ismerik a mértéket, hát, sétáltunk Danival, Ernővel meg a Bandival a Vesztegzár felé, amikor is, bekeveredtünk egy ilyen elkerített játszótér történetbe, ahonnan akkor egyszerűen Ernővel nem láttunk más megoldást, mint, hogy ugorjunk át a kerítésen. ezt meg is tettük, mivel csapdába kerültünk. Ernő átugrott, majd én is, csak a bokám nem tolerálta a mutaványt, teszem hozzá, miután szétestem, Dani tőlem két lépésre talált egy ajtót :D így azóta is igen intenzíven fáj, ha lépcsőzni kell, vagy ha rosszul lépek tollason - mint ma(főleg, ha előtte még jól orrba is verem magam :D).
Ennyit a sérülésekről.
to be continued
